Vándor
Vándor valák
Ősszel köd, télen hó a subám,
Holdfény adja rám köpenyem
'S az éj hű paripám.
Őrzője vagyok a mezőknek,
Földnek és az agg erdőknek.
Utam ott vezet, hol patak csobog,
Terítik rám égkeszkenőjük, a csillagok.
Birodalmamnak határai nincsenek,
Igaz embernek haragomtól nem kell tartania,
Otthon vagyok, bárhol e világban,
és tarisznyámban ott lapul az irónia.
2007 november
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Drága Uram!
VálaszTörlésKöszönöm, ez lélekmelengető volt. Mintha a szívemből szólt volna...
A Céda...
Drága Cédám!
VálaszTörlésMegtisztel látogatása és köszönöm a dicséretet.
Míg a 'világ' ily éj-veszett,
Igyekszem hű lenni magamhoz.