Flamethrower Rules!

Épp fogalmazódik bennem a gondolat hogy végül is mi is. Meg ilyenek. Barna kis házi papucsom van, csíkos, kis szürkés kockácskákkal szabályosan. Puha, meg bolyhos. Áhh mondom gecc, ez a jó, ez kell. Vivát! Nem fog fázni a kicsi kis pacskerom. Beköltöztem a kisszobába, itt tökjó. Van nagy ablak, meg kis asztal, meg kis szekrény meg nagy ágy. Ami abszolút korrekt. Ölbe tudom venni a laptopot, nem kell konformistán az asztalon tartani.

a Szkat punnyad. Tél van, a haditevékenység befagyasztva. Joey meg sznobul. Cink, el kell kenni a száját. Régivásárcsarnok, kesztyűk és mehet. Úgyis rég verekedtem. Vele meg végképp. Mondtam a srácoknak, ha rajtam valami sznobulás dolgot fedeznének fel, abszolút szabad kezet engedek nekik a probléma megoldásában. Nincs kegyelem, kegyelet, megalkuvás, félelem meg a többi.
No execuses anymore. A lángszóró mindig nyer. Nem tudom, hogy hogyan de biztosan mindig. Egy lángszóró hogyan is ne nyerhetne? Ez lesz az új kabalaállat.

Kockát vetnek a papok szívében
a gyermekek eltűnnek a boltívek alatt,
hideg láz arcpírra szökken
sárga fogakat szülnek a szembogarak.
(Statikus víziók versből. a többi is onnan lesz)


Szomorú mi? Meg azért gáz, ha ez van. elképzelem ahogy egy fickó dobálja a kockákat. Nekem is van két piros, fekete pöttyökkel. Ha majd nem tudok dönteni, használom őket. Meg ha majd felszedek valakit, akkor majd a kezébe nyomom az egyiket és a fülébe súgom:drága, amennyit dobsz, annyiszor duglak meg. Na, áll az alku? Ekkor majd ő is mondhatja hogy:tomikám, flémtávör rulsz. És akkor bizony -mint egy jó anderzeni mesében- kussolnom kell. Behúznom fülem-farkam. Cink. (és igen drága, Zsu, suttyó volt, sőt alpári. sőt, minden más is.)

Nekiestem egy tragédia írásnak, meg a Vodkaláz novellának. Meglátjuk mi lesz belőle. Ihletésem van hozzá (jajj a Sóéhségbe sem kezdtem bele, picsába, pedig ahhoz tapasztalat is van, asszem elég) na kb így állunk. A kibaszott szemem meg beesettebb lett, reggelente meg vörösebb. Alakuló stílusjegy, csak kicsit gáz.
Jajj, el is felejtettem majdnem, egy exem úgy gondolta, 3-as találkát hoz össze velem, vele, meg a mostani párocskájával. Pislogtam hogy mi van, de mint jó félnegatív antihősnek készülő vadmajom állok elébe. Biztos le akar zúzni az intelligenciájával. Görög neve van. És biztosan elfelejti, hogy tudok kretén is lenni. Főleg ha élvezem, meg iszom. Mármint nem a kreténséget.
Mondjuuuk, ha ő görög, akkor biztosan jól tud görögni. Meg ha a lányka is a fejemre pályázik, (ami a kicsi szívem igazán érzékenyen érinti) akkor egy stílusos odasúgással az új közös barátunknak: még mindig nyüszít amikor orgazmusa van? kérdéssel biztosítom a barbárság egyetemessége, nomeg persze, az én kifinomult suttyóiságom felől.

Félreértés ne essék, nem vagyok tapló. Csak nem szerem a személyem ellen irányuló balfaszságokat. Nekem is vannak, ezért nem komálom néha magam. Mégis magammal kell együtt élnem elsődlegesen, így illő megszokni.

Márvány szentek a forradalomban
róluk az ó-idő rí,
tarts velem gerinc-ácsolt víg-veszély,
a világvégéig; és két nappal tovább.


a lángszóró akkoris nyerő. ő a speckó dzsekpot.