Édesélet-Minisztérium

Vannak bizonyára opcionális dolgok az életünkben. "Felszedjük, ne szedjük; igyunk még, ne igyunk; elszívjuk, ne szívjuk; bemenjünk órára vagy ne; meg ilyesmi. Ma megint opcionalitásba ütköztem, ami elég mindennapinak mondható. Normál reggel, leszámítva, hamarabb ébredtem mint kellett volna. Koleszes reggeli, reggeli V for Vendetta nézés; már csak a napra való hangolódás végett.
Aztán iskola. Kellemes reggeli idő, örültem is neki. A troli elszervírozta a pici popsim a suliig, bele is vetettem magam a nagy, általános meredésbe. Nem emlékszem mi volt. Ja igen! Figyeltem matekórán (ebben az évben az első ilyen pillanat) de persze nem hagytam el a suttyó-burkoltszexuális-bojkottálós-rebellionista beszólásaim. Aztán törit akartam tanulni (lévén ma doga lett volna, délután meg oktv) de oszt. társaim megkértek szépen, hogy Szancsikával lépjünk le valahova, hogy kevesebben legyenek (oktv-seknek amúgyse kellett volna bajönni, ilyen az én szerencsém) és ne írjanak. Hát hol volt, hol mit nem tenni, leléptünk. Király utca és körút sarok, Rizsanevezetű Kávézó de amúgymeg kocsma.

Dohány és Gin.
Szeretem a dohány illatát. Kicsiben kellemes, nagyban marja a légzőrendszerem. Hangulatot ad.
Apám szerint nem jó. Ő sosem dohányzott. Nekem sem a tüdőmnek kell, vagy a nikotin az agyamnak. Az morál, nem meterializáció.
Történelmi pillanat szerényke életemben, a matekórán figyeltem, nem aludtam, vagy bojkottáltam zavartam teljesen) még itt is befigyelt 1-2 beordítás, beszólás, burkolt szexuális, asszociációs megjegyzés, dehát, azt mondták nekünk egyszer anno, hogy az iskola a második otthonunk.
A harmadik óra felejtős, volt, mert hát a Rizsában tengődtünk, Szancsika teázott, én két szálat fujogattam el, ráérősen. A végén rendeltem 2cl Gint, (nem igazán van a toppon az alkoholbírásom) és mielőtt lehajtottam, arra gondoltam mint kb az 1984-ben Winston bátyő, hogy ez olyan fejadag a Győzelem-Ginből. Ami nem az volt. Csak erős. Szédítőn erős (nem ettem reggel óta, de ez senkit sem érdekel). Arra gondoltam még (mint a '84-ben) hogy lehetnék a tagja az Édesélet - Minisztériumnak ami valójában amolyan Keserűélet - Minisztérium lenne. aki olvasta a könyvet érti, aki nem, olvassa el.
Ruhapróba, aztán oktv (az utolsó három kérdésre késöbb kitérek) aztán este vissza koleszba.

Kedd. Találka Lilácskával, SM's café, kávé és szárazvörös. Kiállítás nézegetés és mosoly. Nem egyszer. Nem szándékozom erről többet írni. kész. Magánszféra.
(talán bőebben késöbb)

Szerda. Színiórán leléptünk beszélgetni a tanárbácsival (na meg inni egy keveset) a Szódába. És tegnap este találtam egy tökjó gitáros, lassúéneklős, melankólikus, andalítós, mosolyogtatós számot a világ egyik legidiótább nevű zenekarától. Live: I walk in the line (esszem ez a pontos cím)

No, minden jót!