2009. július 22., szerda

ma hajnali

Egyszer hallottam egy viccet. Elmegy egy férfi az orvoshoz, azt mondja, depressziós. Azt mondja, az élet kemény és kegyetlen. Egyedül érzi magát ebben a fenyegető világban. Egyszerű a kezelés, mondja az orvos. Épp a városban van a híres bohóc, Pagliacci. Menjen el. Az majd felvidítja. A férfi könnyekben tör ki. De doktor úr, én vagyok Pagliacci.
-Rorschach naplója (Watchmen)


Ha lenne valahol valami központ, tudod ilyen fő-fő arcoké, benne a világ összes adatával meg zsíros fickókkal akik irányítanak vagy mi, akkor vigyorogva pakolnék tele egy zsákot dinamittal és mosolyogva hajítanám be a kéményén. aztán elkezdeném zene nélkül rázni a seggem a tetőn. Olyan bugisan.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése